Pusztán saját élmények és a közvetlen környezetemben tapasztaltak okán merész lenne messzemenő következtetéseket levonni, de az elmúlt hetekben-napokban meglepően (vagy inkább érthetően) sok »szakmabeli« – fesztivál- és koncertszervezők, menedzserek és maguk a fellépők is – izgatottan, tanácstalanul kerestek fel és keresték egymás társaságát is.
A beszélgetések nagyjából ugyanazokat a kérdéseket feszegetik. Úgy gondolom, ahelyett, hogy susmorgunk, vagy a szőnyeg alá söpörnénk az egészet, egy közös gondolkodást mindenképp megérnek ezek a felvetések – így a fesztiválszezon elején és 11 hónappal a választások előtt. Már önmagában az is elgondolkodtató, hogy ez a „két ügy« (mármint a fesztiválok-koncertek és a választások) hogyan és miért kerülnek egyazon mondatba…
Nevesíteni nem fogom, de fejben megpróbáltam felidézni azokat a művészeket, akik bármi okból a közéleti hírek között is felbukkantak az utóbbi időben. Akár azért, mert a politika szereplői szerint övön aluli dallal-dalokkal rukkoltak ki, a zenéikben, nyilatkozataikban megénekeltek ezt-azt, beszólogattak ennek-annak, politikai vezetőkkel fotózkodtak, vagy éppen azért, mert két dal között a saját koncertjeiken is elmondták a véleményüket a világ dolgairól – ki-ki a maga stílusában. Nincsenek kevesen azok, akik akarva-akaratlanul bekerültek a hírekbe, az ezt követő reakciókat pedig valósággal sokkoló volt látni.”
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás
***